Történelem

 A Veszprémi Püspökség, majd Érsekség története messze a régmúltra nyúlik vissza. Korai leírások már a 9. századi történetre is utalnak. Ezeréves története során a várnegyed rengeteg megpróbáltatáson és fejlődésen ment keresztül, melyre büszkék vagyunk. Az alábbi idővonal segítségével Önök is megismerhetik történelmünk legfontosabb, kiemelkedő történéseit, egészen a jelen korig.

866
A kezdetek
Korai történet

A veszprémi vár történetének korai szakaszáról keveset tudunk. A régészeti feltárásokon túl csak néhány – megkérdőjelezhető – feljegyzésből, krónikás adatból indulhatnak ki a történészek. Ilyen többek között az a jelentés, amelyet Salzburg érseke írt II. Adorján pápának, s amelyben feltételezhetően Veszprém jelenik meg. A szöveg szerint Koceljnek, a frankok morva hűbéresének pannoniai tartományában, Ortahu városban az érsek felszentelt egy templomot Szent Mihály tiszteletére. Amennyiben ez a templom azonos a mai Szent Mihály Főszékesegyházzal, és ebből következően Ortahu azonos Veszprémmel, úgy a vár és a város is létezhetett már a honfoglalás előtt – ezt azonban régészeti adatok egyelőre nem támasztják alá.

997
Hartvik-krónika
Veszprém ostroma

Koppány vezér Géza fejedelem halála után István uralma ellen tört. A Hartvik püspök által írt legenda szerint Koppány épp Veszprémet ostromolta, ahol a fejedelem és az udvar szokott tartózkodni, amikor István és serege megérkezett a székhely felmentésére. A döntő ütközetre Veszprém mellett – feltételezések szerint Sóly település környezetében – került sor, s Koppány vereségével végződött.

1009 – 1001
Ravennai húsvéti zsinat
Megindul a püspökség szervezése

A ravennai húsvéti zsinaton jóváhagyták a magyar egyházszervezési tervet, mely alapján megindult Esztergom érsekségének, illetve Eger, Kalocsa, valamint Veszprém püspökségének szervezése. Veszprém 1001-től vagy 1002-től valószínűleg, de 1009-től már bizonyíthatóan is püspöki székhely. A veszprémi volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye, valamint itt létesült az ország első püspöki székhelye. Ekkoriban a Várhegyen még egymás mellett kapott helyet az egyházi központ, vagyis a püspökség, illetve a világi székhely. Az egyházi központot az „ősi” kerek templom és a hozzá tartozó kőház alkothatta, míg a világi hatalomhoz tartozó épületegyüttes a mai palota helyén állt.

1018 körül
Apácakolostor
Megalapul a Szűz Mária görög apácakolostor

A veszprémvölgyi Szűz Mária görög apácakolostort ekkor alapította Szent István. Egyes feltételezések szerint az apácák Szent Imre herceg bizánci feleségének kíséretében érkezhettek hazánkba. A kolostor ismeretlen keltezésű, görög nyelvű alapítólevele Könyves Kálmán király 1109-es átiratában maradt fenn. A hagyomány szerint itt készült az a miseruha, amelyet István király és Gizella királyné 1031-ben a székesfehérvári királyi bazilikának adományozott, s amely később palásttá alakítva a koronázási ékszeregyüttes része lett.

1240
Apácazárda
A domonkosrendi Szent Katalin-apácazárda megalapítása

Benedek veszprémi püspök megalapította a domonkosrendi Szent Katalin-apácazárdát, melynek romjai a veszprémi vár alatt, a Benedek-hegy lábánál lévő kis tér szélén állnak. A maradványokat ma Margit-romnak is nevezik, hiszen IV. Béla király lánya, Margit hercegnő – akit szülei Istennek ajánlottak, amennyiben az ország megmenekül a tatár támadásoktól – 1246 és 1252 között ebben a zárdában nevelkedett.

1276
Pusztítás
A püspöki székhely feldúlása

IV. László király uralkodása idején az egymás ellenében territoriális hatalomra törő főurak küzdelmének egyik epizódja volt a veszprémi püspöki székhely feldúlása. A hatalmas pusztításban odaveszett a székesegyház számos értéke, a káptalani iskola és a levéltár is. Ez utóbbi egyes kutatók szerint a 11. században, mások szerint III. Béla (1172–1196) idejében vagy talán Róbert püspök (1209–1226) korában jött létre. Habár a forrásokban nem fordul elő az egyetem késő középkori megnevezése, az universitas szó, mégis sokan tekintik ezt az intézményt legalább jelképesen a veszprémi egyetem elődjének, s annyi mindenképpen bizonyos, hogy falai között igen magas színvonalú – többek között jogi – képzés folyt.

1313
Adomány
A veszprémi püspök örökös főispáni jogot kap

 I. Károly király (1308–1340) adományából a veszprémi püspök örökös (fő)ispáni jogot kap Veszprém vármegyére, ezzel a hívek felett az egyházi mellett világi joghatóságot nyert. A püspök ekkor Ákos István (1311-1322), aki 1312-től haláláig a királyné kancellárja is volt. Az ispánságért cserébe a király megszerezte tőle a Csepel-szigeti tizedet, majd 1318. június 29-én a visegrádi várbirtok számára cserével elnyerte a püspöktől Szentendrét is.

1433
Olasz hatás
Branda di Castiglione humanista főpap tevékenysége

1420 körül Magyarországon tevékenykedett. Volt többek között Zsigmond király tanácsadója, pápai követ, valamint 1412 és 1424 között a veszprémi egyházmegye apostoli adminisztrátora. Az ő észak-olaszországi, Castiglione Olonában található palotájában látható Masolino da Panicale toszkán festő egyik 1433-ban készült képe, melyen a művész a hagyomány szerint Veszprémet örökítette meg. Amennyiben ez igaz, akkor ez a város eddig ismert legkorábbi ábrázolása, tornyokkal – falakkal. A legtöbb kutató azonban óvatosan áll a kérdéshez: a képet inkább idealizált tájábrázolásnak tartják.

1552
Ostrom
A török ostrom eléri Veszprémet

1552-ben a török elérte Veszprémet is, és hétnapos ostrom után elfoglalta. Az ostrom alatt a várból kiszökött, áruló katonákat a törökök megölték, majd a várban maradt kanonokok közül négyet meggyilkoltak, hármat pedig fogságba vetettek. A püspök már korábban Sümegre, az életben maradt kanonokok Zalaegerszegre, Sopronba és Pozsonyba, az apácák pedig Körmendre menekültek. A káptalan mint intézmény 1630-ig megszűnt létezni. 1566-ban a várat visszafoglalták, azonban 1593 és 1598 között újra török megszállás alá került. 1684-ig a város többször is gazdát cserélt – kétszáz év alatt tizenhét alkalommal.

1704
Szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc eseményei

A Rákóczi-szabadságharc eseményei sem kerülték el Veszprémet. A veszprémi vár 1704. január 26-án behódolt Rákóczi hadainak. A Forgách Simon által vezetett katonákat a lakosság, a tábornokot pedig Kecskeméti Pál nagyprépost látta vendégül. Néhány hónappal később, május 31-én a császári hadak Heister Sigfrid vezetésével visszafoglalták a várat. A kuruc csapatokat elűzték, Heister pedig megtorlásul a nagyprépostot fogságba vetette, a várost és lakóit kifosztotta, s a székesegyházat is felgyújtatta. Utóbbit 1723-ban barokk stílusban építették újjá.

1777
Átrendezés
Új egyházmegyék

A veszprémi egyházmegye keleti feléből létrehozzák a székesfehérvári egyházmegyét, valamint az egyházmegye nyugati és a győri egyházmegye délnyugati részéből a szombathelyi egyházmegyét. A veszprémi püspökség egyúttal megkapja a győri egyházmegyétől a pápai esperesi kerületet.

1908
Előkelő látogató
Ferenc József Veszpémbe látogat

Ferenc József császár és király Veszprémbe látogatott. Ennek apropója Európa akkor legkorszerűbb, frissen átadott katonai gyakorlóterének megtekintése volt. Az uralkodó korábban – 1852-ben és 1857-ben – is tett néhány órás látogatást a városban, de 1908-ban három napra érkezett a hajmáskéri hadgyakorlatra Ferenc Ferdinánd (1863–1914) trónörökös kíséretében. Ittlétük alatt az érseki palotában laktak, melynek lépcsőházában bronz emléktábla őrzi a nagy esemény emlékét.

1938
Restauráció
Szent István király halálának 900 éves évfordulója

Szent István király halálának 900 éves évfordulójára készülve restaurálták a Gizella Kápolnát és a Várkutat, valamint feltárták a görög apácák veszprémvölgyi és a domonkosok zárdájának vár alatti romjait. Ekkor építettek a vár északi végén reprezentatív kilátót, ahol elhelyezték Szent István és Boldog Gizella királyné kőszobrát, illetve a székesegyház északi oldalán Szent Imre herceg bronzszobrát.

1944 –45
Súlyos károk
A második világháborús front átvonulása

A második világháborús front átvonulása, illetve a püspökség területén folyó harcok súlyos következményekkel jártak mind a hívek, mind az egyház életére A II. világháború alatt a koronaőrség a koronázási jelvényeket és a Szent Jobbot Ausztria felé menekítette. Az út során 1944 november 5. és 8. között a koronaékszereket és a szent ereklyét Veszprémben őrizték. Később továbbszállították a Salzburg melletti Mattsee-be, ahol egy kettéfűrészelt benzineshordóban elásták a tó partján. 1945-ben a Szent Jobb visszatért Magyarországra, ám a Szent Korona kalandos sors után csak 1978-ban került ismét hazánkba.

1950
Államosítás
A kommunista diktatúra kiépülése

A háború utáni években, a kommunista diktatúra kiépülésével elindult az egyházi intézményrendszer felszámolása, az iskolák és az egyházi vagyon államosítása. 11956-ig az egyházmegye 30 papja szenvedett börtönbüntetést, illetve internálást. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, és államosították az egyházi kezelésben álló szociális intézményeket, egy évvel később bezárták a Kisszemináriumot, majd a rákövetkező évben a Nagyszemináriumot is. A püspöki hivatal munkáját az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottjai révén felügyelet alá helyezték.

1993
Enyhülés
Az államosított ingatlanok visszaszerzése

Az 1980-as években az országos politikában enyhülés mutatkozott, majd 1990-től megindult az államosított ingatlanok visszaszerzése és az egyházi épületek visszaadása. 1993-ban II. János Pál pápa Veszprémet érsekség rangjára emelte. Rendelete értelmében ekkor Veszprém hagyomány szerinti 100. püspöke, Szendi József lett a főegyházmegye első érseke.

2020
Rekonstrukció
Megújul a veszprémi várnegyed

Megújul a veszprémi várnegyed. 18 műemléki épület megújítása folyik párhuzamosan. A munkálatok, melyek az épületek mellett a kerteket is érintik, 2025 nyarán zárulnak, ám a várnegyed látványosságainak egy része már korábban is látogatható lesz.

hu_HU