Június 7-én a katolikus egyház az Úrnapját, Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepét tartja. Az ünnep évszázadok óta kapcsolódik körmenetekhez, templomokhoz és közösségi hagyományokhoz. Veszprémben azonban egy másik kérdést is felvethet: vajon milyen nyomokat hagyott maga után több mint ezer év keresztény története a várhegyen?
A veszprémi Várnegyed utcáin sétálva egymást követik a különböző korszakok. Néhány perc alatt el lehet jutni egy 13. századi kápolnától egy barokk érseki palotáig, egy középkori freskótól egy modern régészeti feltárásig.
A Gizella Kápolna falain nyolcszáz éves festmények láthatók. A Szent György Kápolna alatt olyan építészeti emlékek rejtőznek, amelyek a magyar állam születésének idejéig vezetnek vissza. A Szent Mihály Főszékesegyház környezetében pedig szinte minden kő egy újabb történelmi korszakot idéz fel.
Ki volt valójában Gizella királyné? Miért nevezik Veszprémet a királynék városának? Mit keres egy apró sárkányfaragvány egy középkori kápolna boltozatán? Hogyan alakult át a Várhegy a 18. században Magyarország egyik legjelentősebb barokk egyházi központjává?
Ezekre a kérdésekre a vezetett várséták adnak választ. A Biró–Giczey Házból induló programok során olyan terek is megnyílnak a látogatók előtt, amelyek önállóan nem látogathatók, miközben a különálló épületek egyetlen összefüggő történetté állnak össze.
Az Úrnap hétvégéje különösen jó alkalom arra, hogy a Várhegyet ne csupán városnézőként járjuk be. Egy kápolna freskója, egy régi felirat, egy királyné emléke vagy egy régészeti lelet ilyenkor új kérdéseket vet fel.
És talán éppen ez a veszprémi Várnegyed egyik legnagyobb ereje: a látogatás végén nemcsak válaszokat viszünk magunkkal, hanem néhány olyan történetet is, amelynek érdemes utána olvasni.
